Szent Pál apostol filippiekhez írt levelét (Fil 2,5-11) olvassuk fel a legtöbb Mária-ünnepen. Iván Gábor atya arról szólt ünnepi beszédében, hogy amint Krisztus példát adott alázatosságból, úgy követték azt tanítványai, és elsőként saját édesanyja az Istenszülő Mária. Jézus isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak, amihez föltétlenül ragaszkodnia kell, inkább szolgai alakot vett fel, és engedelmes lett a kereszthalálig: „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te.” (Máté 26,39) Hasonlóképpen Mária is azt mondja az angyalnak: „...legyen nekem a te igéd szerint.” (Lk 1,38b). És végül elérkezünk az evangéliumi Mária-Márta történethez (Lk 10,38-42), ahol Mária azért választja a jobbik részt, mert a lelki iránytűje valamiképp az igazán fontos dolgokra: a mennyei kincsekre van beállítva. Bárcsak mi is tudnánk és fontosnak tartanánk az isteni sorrendet, hogy elsősorban az üdvösségünk legyen biztosítva, aztán pedig minden más szükséges!